„Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel… még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése”
Kodály Zoltán 1948
Napvilág-Holdvilág megbolondult a világ!
Nem más, mint egy moldvai csujogatás. Sokáig gondolkoztam azon, mi lenne a megfelelő név, mellyel foglalkozásaimat összesíthetném. Azt hiszem, ha azt írnám Nektek dalok és játékok Napkeltétől-Holdkeltéig elég magyarázatot adna. Már korán reggel ébresztgethetjük énekszóval, hangszerekkel a gyermekeinket. Este, pedig mi járulhatna hozzá leginkább az elcsendesedéshez, ha nem egy csodálatos népdal. A magyar kultúra olyan gyönyörű kincsekkel rendelkezik!
Éljünk vele!
A gyermekkor olyan gyorsan elrepül, amit pedig az ebben a néhány évben adhatunk gyermekünknek, örökre meghatározza majd az életét.A foglalkozások is legalább ennyire kerek egészet alkotnak. Ráhangolódunk, köszöntjük egymást, játszunk a végén pedig elcsendesedünk.
Bemutatkozás
Vigh-Boda Marcsi vagyok két gyermekes édesanya, óvodapedagógus, Kerekítő & Így tedd rá! foglalkozásvezető, a Napvilág megálmodója. Mindemellett telefonközpontos, e-mailek megválaszolója, minden előkészítésért felelős, tervező, szervező, beszerző, örök tanuló, hallgató, fotós, adminisztrátor, értékesítő, titkárnő.
Nagycsalád legkisebb gyermekeként Lábatlanon nevelkedtem. Szüleim mindketten pedagógus végzettségűek. A zene kisgyermek korom óta fontos szerepet tölt be az életemben
Zeneiskolai tanulmányaimat általános iskolában kezdtem meg. Tanulmányaim során rendszeresen tagja voltam az iskolai kórusnak és néptánccsoportnak, színjátszó körnek.
2012-ben jött világra kislányom Csenge, majd 2014-ben Zselyke is megszületett. Családommal Süttőn élünk. A népi kultúra, a népdal, népszokások és hagyományok gyermekkoromtól fogva érdekeltek. Lánykáim megszületését követően, mindezek újra fontos szerephez jutottak életemben.
Tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Német nemzetiségi Óvodapedagógus képzésén folytattam. Az óvodában eltöltött évek bebizonyították számomra, hogy a népi játékoknak, bábozásnak, dramatizálásnak fontos szerepet kell betölteniük a mai gyermekek mindennapjaiban is. Ezek a játékok évtizedekkel ezelőtt még teljesen természetesek voltak, a nagyszülők, édesanyák, nagyobb korban a gyermekközösségek hozták létre őket. A nagycsaládok megszűnésével azonban az édesanyák egyedül maradtak gyermekeikkel, sok esetben a nagyszülőktől távol. Fontosnak érzem tehát, hogy ne csak a kisgyermekek kerüljenek olyan jellegű közösségbe, ahol önfeledt perceket tölthetnek együtt, hanem az édesanyák és akár az édesapák is.
Egy-egy népi játékot megvizsgálva Én is felfedeztem azt, hányféleképpen fejlesztheti gyermekünk motoros, kognitív, kommunikációs és szociális képességeit. Kiemelném azonban, hogy a foglalkozásoknak nem elsődleges célja a fejlesztés. Középpontban az önfeledt játék áll édesanyjuk ölében, vagy önállóan, énekszóval és sok mozgással.
A fejlődés ezekből adódóan önmagától is végbemegy.
Sok-sok hangszerrel (gitárral, furulyával, citerával, dobbal, ütős hangszerekkel), néptánccal, ölbeli játékokkal, mondókákkal, bábjátékkal várom a Családokat koncertjeinken és foglalkozásaimon.
Remélem hamarosan találkozhatunk!
Marcsi